A mai napig sok tévhit övezi a kutatás-fejlesztést. Ezek közül a leggyakoribb az, hogy ilyen tevékenységet csak kutatóintézetek, egyetemek fehér köpenyes munkatársai végeznek. Ezzel szemben nagyon gyakori, hogy a társaságok maguk is végeznek fejlesztéseket, amelyek egy része megfelel a kísérleti fejlesztés kritériumainak úgy, hogy maguk sem tudnak róla.
Az, hogy a vállalkozás egy korszerűbb, új technológiát képviselő berendezést szerez be, innovációnak tekinthető, azonban ő maga ebben nem rendelkezik hozzáadott értékkel. Fontos kitétele a kutatás-fejlesztésnek, hogy kreatív alkotó munka eredménye legyen, és ebben a vállalkozás dolgozói is részt vállaljanak.
Minden gyártó vagy szolgáltató vállalatnál merülnek fel megoldandó problémák a folyamat végrehajtása során. Ezeket a problémákat vagy tolják maguk előtt, vagy megpróbálják megtalálni a megoldást. Azok a vállalkozások, akik nem elégszenek meg a rendelkezésre álló megoldásokkal, akik a munkájuk során újabb és újabb tudás megszerzésére törekszenek, azt a lehetőséget is figyelembe kell venniük, hogy a projekt K+F-nek minősíthető. Ez azonban a napi teendők mellett gyakran fel sem merül, az adókedvezmények elsikkadnak.
A K+F módszeresen végzett fejlesztési tevékenység, melyben fellelhető az újszerűség és valamely tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldása. Ahogy látszik is, ezek a kritériumok nem vagy csak nagyon nehezen mérhetőek, így nincs is konkrét szabály a projektbesorolásra. A módszeresség a legkevésbé bonyolult kitétel e három közül, a tervezett projektfolyamat már lefedi ezt, így a vállalkozások projektjei jellemzően megfelelnek a módszerességnek. Az újdonság kérdése már kritikusabb, a beruházás (vásárolt tudás) és a szabadalmat jelentő világújdonság között még sok projekt belefér a K+F fogalmába. Lényeges a vállalkozás tudásszintje, a dolgozók eddigi tapasztalata, a versenytársak technológiája. Gyakran felmerül, hogy már létező technológiát fejlesztve érdemes-e a K+F kérdését elővenni. Abban az esetben, ha a tudás nem elérhető, vagy nagyon drága, a fejlesztés ugyanúgy lehet K+F, és újdonságot is tartalmaz. A bizonytalanságot a Frascati-kézikönyv a kiszámíthatatlanságra és kockázatra, a területen meglévő információhiányra érti, ezzel bizonyítható a bizonytalanság megléte.
Azzal, hogy a vállalkozás nem kezeli külön a fejlesztést a napi teendőktől, elsikkadhat annak eredménye. Mivel elsődleges a probléma megoldása, az eredmény használata más aspektusokat elnyom. Gyakran nem kerül az adminisztrációhoz az információ.
Ennek több hátránya is van:
- A fejlesztési eredmény nincs dokumentálva, a tudás csak a fejlesztő munkatársak tudásában testesül meg. Ha távoznak a társaságtól, ez a tudás a társaság részére elvész.
- Az így létrejött eredményt nem lehet hasznosítani, nem lehet más fejlesztésekhez felhasználni vagy értékesíteni. Szintén elvész a továbbfejlesztés lehetősége is.
- A fejlesztés bekerülési költsége nem válik el az egyéb költségektől. Ez azzal jár, hogy a tevékenységhez járó kedvezményeket nem vesszük igénybe, azaz pénzben mérhető veszteséget szenvedünk, de sajnos nem is tudunk róla.
- A fejlesztés eredményének szerepeltetése a beszámolóban – a szellemi termékek között - növeli a társaság vagyonát, és esetleges piaci súlyát.
Mit javasolt tenni ennek a vesztségnek a megakadályozásáért?
- Érdemes kialakítani a társaságon belül olyan szellemet, amely a probléma felmerülését dokumentálva tudatosan keresi a megoldást. Ez lehet belső erőforrások felhasználásával, de lehet külső erőforrások bevonásával is (Pl. egyetemek, kutató intézetek).
- A felmerülő fejlesztési ötleteket minősíteni kell végrehajtás és költségek szempontjából.
- Fel kell mérni, hogy a fejlesztés kutatás-fejlesztés-e.
- Ha a fejlesztés elindul, a költségeket elkülönítetten kell kezelni (munkaszámos összesítés).
- A fejlesztési folyamatot olyan mértékig kell dokumentálni, hogy az utólag reprodukálható legyen.
- A fejlesztési eredményt is dokumentálni kell.
- Döntés kell hozni az eredmény hasznosításáról, és a nyilvánosságra hozatalról.
Utólag is érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert a hátrányok egy részét utólag korrigálni lehet. A kulcskérdés a fejlesztési folyamatoknál a fejlesztés minősítése. Megfelel-e a kutatás fejlesztés kritériumainak. Ha nem felel meg, attól a fejlesztés és az eredmény dokumentálása és aktiválása ugyanúgy értékes, csak adókedvezményeket nem lehet ezekre igénybe venni.
Minél egyedibb és bonyolultabb a vállalkozás egy terméke vagy technológiája, annál valószínűbb, hogy a vállalkozásnál jelen van a kutatás-fejlesztés, de minden projektet egyedileg kell megvizsgálni és minősíteni.
Badak Zsuzsanna innovációs tanácsadó
Badak Béla okl. könyvvizsgáló
