Menü
Blog
A szerződés csapdái egy közös K+F projektben
2018. január 09
megtekintések1143
_data/blog_1515513206.png

A pályázattal támogatott K+F projektek esetében gyakran előfordul, hogy több részvevő közösen pályázott a projekt megvalósítására. Ilyen esetekben a partnerek együttműködve hajtják végre a fejlesztést, és az együttműködés szabályozására, illetve az eredmények hasznosítására konzorciumi megállapodást kötnek. A konzorciumi szerződésnek egyrészt meg kell felelnie a pályázatban előírtaknak, másrészt viszont önálló jogügylet, melynek a konzorciumi tagok érdekeit kell tükröznie. Fontos, hogy egy ilyen együttműködés nem hoz létre új jogi személyt, a tagok továbbra is önállóak (pl.: a konzorcium nem lehet tulajdonosa eszköznek). Ebben a felek jogi nyilatkozatot és vállalásokat tesznek, ezért annak tartalma a későbbiekben lényeges lesz, ennek ellenére gyakran tekintik a pályázati dokumentáció formai részének.

A konzorciumi szerződések nagyon változatosak, előfordul, hogy csak a projekt végéig rendezik a felek viszonyát, de az eredmények hasznosítása kapcsán hosszútávú együttműködést is előirányozhatnak. Tartalmazhatnak erre vonatkozóan szándéknyilatkozatot, vagy már konkrét a hasznosításra vonatkozó szabályokat is. Gyakori azonban, hogy a projekt elején aláírt szerződés tartalma hiányos, vagy kötelezettségeket von maga után, emiatt az előre megkötött konzorciumi szerződéseket érdemes óvatosan kezelni. 

A fejlesztés időszakára javasolt rögzíteni több olyan kérdést, mely a közös munkára és a pályázatnak való megfelelésre is hatással lesz. Sok gondot megelőz, ha a szerződés összhangban van a pályázati kiírással, az eltérés a későbbiekben elszámolási gondokhoz vezethet.

  • A konzorcium vezetője és jogköre: ez a cég lesz az, amelyik képviseli a pályázati hatóság felé a konzorciumot. Nagyon fontos rögzíteni, hogy milyen eredményeket akar elérni a tagság, ezt kell képviselnie a vezetőnek, és lényeges, hogy milyen feltételek mentén, milyen kötelezettségeket vállalhat a tagok nevében.
  • Adminisztráció: fontos, hogy melyik partner fogja az adminisztrációs tevékenységet végezni, természetesen a tagok támogatásával. A vezető és az adminisztrációt végző tag lehet azonos, ez megállapodás kérdése.
  • A munka folyamata: a pályázó felek támogatási szerződésben rögzített feladatait és a feladatok ütemtervét célszerű a konzorciumi szerződésben is rögzíteni, különösen olyan esetekben, amikor különböző tagok fejlesztése egymásra épül. 
  • Változások tervezése: mivel egy K+F esetében mindig kell arra számítani, hogy a tervezettől eltér a projekt, a szerződésben rögzíteni érdemes azt is, hogy a változások mikor, és milyen feltételekkel történhetnek. A konzorciumi partnerek a saját projektjük végrehajtásáról maguk gondoskodnak, az gyakran elkülönülten zajlik a többi tag munkájától. Ha a munka egy részét a kijelölt tag nem tudja elvégezni, hogyan adható az át más tagnak, vagy van-e lehetőség újabb tagot bevonni. Az új tag felé milyen elvárások vannak, és ezekhez a változásokhoz kell-e a tagság jóváhagyása, illetve milyen arányban. Ha a pályázat nem zárja ki, alvállalkozóként a konzorcium más tagja részt vehet-e a projektrészben. Ha valamely partner elmulasztja a konzorciumi szerződében rögzített feladatait, annak megoldása csak az adott partnert terheli.
  • Késés: a K+F projektek időbeli érzékenysége és a pályázatban rögzített ütemterv előírásai miatt a késedelem kritikus terület. Az ütemtervtől való eltérés esetén a késő konzorciumi tagnak jeleznie kell a késedelem mértékét, és a várható megoldást. Ennek mikéntjéről a konzorciumi szerződésben külön rendelkezni kell.
  • Képviselő változása: az együttműködés miatt rögzíthető, hogy a tagok vagy konzorciumvezető hozzájárulása kell a tag képviselőjének változásához.
  • Teljesítés: a felek a támogatóval önállóan számolnak el. Ha a támogató nem fogadja el a teljesítést, annak kijavítása a hibásan teljesítő fél kötelezettsége. Ha a hibásan teljesítő fél nem tudja vagy akarja a hibát javítani, a konzorciumi vezető vagy másik tag a fél költségeinek terhére a hibát kijavítja. Egy tag miatt a többi konzorciumi tag teljesítése nem kerülhet veszélybe.
  • Eszközök használata: ha a projekthez beszerzett eszköz a tag vagyoni hozzájárulásaként kerül a projektbe, az eszköz tulajdonjoga annál a konzorciumi félnél marad, aki beszerezte. A konzorciumi szerződésben rögzíteni kell az eszköz használati jogát és módját. Pl. egy szuper szerver esetében rögzíteni kell, hol kerül üzembe helyezésre, ki és milyen mértékben használhatja, ki viseli az üzemeltetés költségeit.
  • Szellemi termékek használata a projektben: A felek rögzítik, melyek azok a szellemi termékek, amelyekre felhasználási jogot adnak a konzorciumi partnereknek a projekt időtartamára. Ezen szellemi termékek vagyoni jogai minden esetben az eredeti tulajdonosnál maradnak. Természetesen a közös kutatástól függetlenül a felek megállapodhatnak ezen szellemi termékek hasznosításában, de az külön megállapodás tárgya.

Szintén fontos, hogy a konzorciumi szerződés milyen rendelkezéseket tartalmaz az eredmények tulajdonjogára és hasznosítására vonatkozóan. A pályázatban általában szerepel olyan követelmény, hogy mérhető eredmény jöjjön létre, és az hasznosításra kerüljön. Az eredmény legtöbbször valamilyen szellemi termék, szoftver, know-how vagy tanulmány. 

  • Eredmények tulajdonjoga: lényeges része a konzorciumi szerződésnek a létrejövő eredmények tulajdonának rendezése. Mivel gyakran a tagok elkülönülten végzik el a rájuk eső munkát, így a létrejött eredmény tulajdonosa is az adott tag. Abban az esetben azonban, ha közös munka zajlott, a tulajdonjod kérdése nagyon sok féleképpen szabályozható. Lehet teljesen elkülönülten kezelni, mindkét tag a továbbiakban önállóan rendelkezik a vagyoni jogokkal, egymástól függetlenül hasznosíthatják és szedhetik be annak díjait. Ha valamilyen mutató alapján a közös munka arányát meghatározták, lehet olyan megállapodást kötni, mely szerint az eredményből származó bevételt arányosan osztják fel, függetlenül attól, hogy azt ki szerezte. Feloszthatóak a jogok terület szerint, az egyik tag csak Európában jogosult bevételt szedni, míg a másik mindenhol máshol, vagy kaphat az egyik fél korlátozott jogot, míg a másik korlátlant (saját használat – tovább értékesítési jog).

Előfordul, hogy a megállapodás kizár egyes tagokat az eredményekből, más tagok pedig értékes eredményhez jutnak. Ez azon tagok esetében életszerűtlen, melyek részt vettek a munkában, önrésszel hozzájárultak a költségekhez, mégsem könyvelhetnek el eredményt. Ezekben az esetekben, ha lehetőség van rá, a szerződésnek ezt a részét újra kell tárgyalni. 

  • Eredmények átadása: mivel különböző termékek más-más tagnál jelennek meg eredményként, és a megállapodás szerint a konzorciumban további tagok is jogot formálhatnak rá, azt valamilyen módon át kell adni. A közös projektben való részvétel önmagában nem jelent közös tulajdont is. Lehet adásvételi szerződéssel vagy térítés nélküli átadással is teljesíteni a szerződésben vállaltakat. Azonban ennek mindig van számviteli és adózási vonzata, ezt bizonylattal is alá kell támasztani. Emellett a térítés nélküli átadás esetében lényeges még az eszköz piaci értékének a meghatározása is.

Ha a fejlesztésben az egyik tag által létrehozott eredmény lesz a kiindulópont a másik tag munkájának, más a projekt közben át kell adni legalább a továbbfejlesztési jogot, és megállapodás szükséges arról, hogy a továbbfejlesztett eszköz jogait milyen mértékben és terjedelemben kapja meg az eredeti tulajdonos.

  • Hasznosítás tervezése: a pályázati kiírás gyakran elvárja, hogy a fejlesztők bevételnövekedést érjenek el a projekt eredményeinek hasznosításával. A tagok rendelkezhetnek fejlesztés lezárását követő időszakra az együttműködési lehetőségekről.
    • Lehetséges, hogy a felek már a projekt indulásakor kizárják a közös hasznosítást, ebben az esetben azonban még nagyobb hangsúlyt kap, hogy mely tag milyen arányban részesül az eredményből.
    • Óvatos az a konzorciumi szerződés, melyben rögzítve van, hogy az együttműködésre vannak lehetősségek, a tagoknak szándékukban áll együttműködésben dolgozni, de annak mikéntjét a későbbiekben pontosítják. 
    • Pontosan is szabályozhatóak a leendő együttműködés keretei, a közös munka módja, a bevételek felosztása, vagy akár a továbbfejlesztésre vonatkozó szabályok.

Ezeken túl még sok egyéb olyan kérdés van, mely szabályozható a konzorciumi szerződésben, függően a fejlesztés jellemzőitől.

Ha utólag kiderül, hogy a megállapodás nem tér ki minden lényeges részletre, célszerű azt még a projekt befejezése előtt kiegészíteni, megelőzve például a fejlesztési eredmények hasznosítása körüli vitákat, vagy olyan adóhatást, melyre nem gondoltak a szerződés aláírásakor.

 

 

Badak Zsuzsanna innovációs tanácsadó

Badak Béla okl.könyvvizsgáló

Elővizsgálattal tárjuk fel, hogy az innováció megtalálható-e az Ön vállalkozásánál.
Kérjük töltse ki az alábbi űrlapot, hogy minél hamarabb
kapcsolatba léphessünk Önnel!
A küldés gombra kattintva egyúttal elfogadja az adatvédelmi nyilatkozatot.