Menü
Blog
Jót tesznek-e a fejlesztéseknek a vissza nem térítendő támogatások? 1.
2017. február 27
megtekintések2089
_data/blog_1497712338.png

Az adminisztráció hatásai

Arról a kérdésről, hogy mi a legjobb módja a kutatás-fejlesztés támogatásának, és hogy a vissza nem térítendő támogatások valóban elősegítik-e a gazdasági növekedést, a mai napig sok a vita még Brüsszelben is.

Én most gyakorlati oldalról szemlélem a kérdést, annak kapcsán, hogy az egyik ügyfelünk milyen tudatosan kezeli a pályázatokat. Felső korlátot szabtak abban, hogy pályázatos projektek milyen arányban lehetnek jelen a vállalkozás működésében. Ennek a cégnek a fejlesztések a főtevékenysége, árbevétele nagyrészt ilyen megrendelt projektekből áll. Tehát abban a helyzetben van, hogy mindkét típussal gyakran találkozik. Az, hogy a folyó pályázatos fejlesztések mennyisége miatt nem ad be egyes kiírásokra pályázatot, amivel az "ingyenpénzre" mond nemet, mindenképp elgondolkodtató, hiszen nem ez az általános.

Természetesen az nem vita tárgya, hogy azoknak a cégeknek, akiknek forráshiány akadályozza a fejlesztését, a vissza nem térítendő támogatás nagy segítséget jelent. Az is gyakran elhangzik, hogy milyen mértékű adminisztrációval jár a vissza nem térítendő támogatás megszerzése és felhasználása.

Az első probléma ezzel kapcsolatban az időtényező. A pályáztatás, odaítélés és előkészítő adminisztráció olyan sokáig tart, ami több fejlesztési területen nem megengedhető az erős piaci verseny miatt. Mire 1-1,5 év múlva elkezdődhet a fejlesztés, lehet, hogy mások már rég elkezdték ugyanazt vagy piacra is dobtak hasonló megoldást. Az autóipar és az elektronikai terület erre tökéletes példa. Tehát az erős piaci verseny és emellett a megrendelésre végzett, rövidebb kifutású fejlesztések esetén nem használható finanszírozási forma.

Az adminisztráció egy határig javítja a munka hatékonyságát, azon túl viszont az idő és energiaráfordítás csak a költségeket növeli. A pályázati rendszer által megkövetelt adminisztráció túl van ezen a határon. Ennek gyakran az a következménye, hogy a fejlesztés, a projekt valódi célja elvész valahol a papírhegy alatt. A pályázati folyamat elvonja a fókuszt nemcsak a műszaki, de a megtérülési célokról is. Szerintem ez az egyik legfontosabb hátránya a pályázatoknak. A mindennapos munkában a legfontosabb szempontá az válik, hogy a bíráló hatóság minden követelményének megfeleljen a dokumentáció, és nem az hogy műszakilag milyen hasznos és új eredményre jutunk. 

További probléma, hgy a támogatás egy része az adminisztrációs többletköltséget finanszírozza, ami rontja a támogatási összeg megtérülési arányát.

Az önerőből finanszírozott fejlesztési tevékenységek dokumentációja legtöbbször gyenge vagy teljesen hiányzik, szemben a pályázatos projektek túldokumentáltságával. E két szélsőség között kellene megtalálni a leghatékonyabb középutat minden fejlesztés esetében. Hogy a beadott anyag alapján döntés születhessen, és a közpénz felhasználása ellenőrizhető legyen, szükséges a dokumentációs alátámasztás. Arra, hogy a megfelelő ellenőrizhetőség és az adminisztráció csökkentése is megvalósuljon, egyenlőre nincs jól működő megoldás. Ha kutatás-fejlesztésről van szó, ezzel kapcsolatban még több kérdés merül fel.

A kutatás-fejlesztés soha nem lineáris lefolyású, a nem tervezett letérők, zsákutcák olyan irányba terelhetik a projektet, melyről előzetesen szó sem esett. Ezzel szemben a pályázati dokumentáció pontos projekttervet vár el, melytől általában csak kisebb eltérést engedélyez. Különösen nehéz ez olyan projektek esetében, melyeket agilis módszertannal menedzselnek, hiszen az ilyen fejlesztésekhez csak egy nagyon laza és leegyszerűsített projektterv készül.

Ezek mellett azonban a legnagyobb ellentmondás a megtérülési követelményben rejlik. A kutatás-fejlesztés egyik fő ismérve a bizonytalanság, és a lehetőség, hogy a fejlesztés sikertelen lesz. A pályázati rendszer azonban eredményígéretet és megtérülést vár el. Ezt az ellentmondást egyenlőre nincs mivel feloldani, annak ellenőrzése, hogy a megfelelően lett elköltve a kiadott összeg, áll szemben azokkal az esetekkel, amikor a vállalkozás minden tervezés és szakmai hozzáértés mellett sem jutott hasznos eredményre.

Figyelembe véve minden tényezőt, a pályázati finanszírozási forma a projekt eredményességének rovására megy. Az, hogy ezt milyen mértékben képes uralni a vállalkozás, minden esetben más. A legtöbbször azonban azt látom, hogy a napi problémák miatt a legtöbb KKV esetben nem eléggé tudatos ennek irányítása.

Ezek ellenére az alapos szakmai feltérképezés a projektcél kiválasztásában, a fejlesztés körültekintő tervezése és a hatékony szervezés esetén a pályázattal támogatott projekt alacsony befektetéssel magas megtérülést hozhat, ezzel megalapozhatja a vállalkozás további éveinek eredményét. Jó stratégiának tűnik, hogy a projekt felügyeletére ki van jeölve egy munkatárs, aki csak kis mértékben vállal feladatokat a fejlesztésben, így képes lehet arra, hogy külső szemlélőként értékelni tudja azt. Nagy segítség lehet, ha a pályázatíró a projekt alatt és után is az adminisztráció nagy részét átvállalja, ezzel mentesítve a pályázó saját munkatársait.


Badak Zsuzsanna innovációs tanácsadó
Elővizsgálattal tárjuk fel, hogy az innováció megtalálható-e az Ön vállalkozásánál.
Kérjük töltse ki az alábbi űrlapot, hogy minél hamarabb
kapcsolatba léphessünk Önnel!
A küldés gombra kattintva egyúttal elfogadja az adatvédelmi nyilatkozatot.