A KIVA adózók új kedvezménye a K+F fejlesztésekre, amelyből korábban ki voltak zárva. A kedvezmény először 2020 tavaszán, az éves bevallásban érvényesíthető.
Sok, főleg kisebb vállalkozás eddig nem használta a K+F kedvezményeket, mert a társasági és iparűzési adóban nem volt jelentős összeg. Számukra új lehetőség nyílt szocho kedvezmény formájában.
A mai tudásalapú társadalomban a szellemi vagyontárgyak alkotják a vállalkozások vagyonának nagy részét. De hol vannak ezek a könyvelésből? Miért nincsenek a mérlegben? Bár a hiánynak adóhatása nincs, mégsem pontos és valós képet ad a beszámolójuk ezekről a cégekről.
A vállalkozások vagyona ma már nagyobbrészt szellemi vagyon, még akkor is, ha ez sokszor a beszámolóban nem látszik. De a pontos kimutatás nem csak a számviteli törvény miatt fontos, sokat javít a vállalkozás eszközértékén is.
Az iparűzési adó K+F kedvezményének elszámolása megváltozott, mely a mostani 2017-es bevallásban jelenik meg először. A lehetőségeket korlátozták, emiatt a változás hibához is vezethet, ha a vállalkozás a korábbi évek gyakorlata szerint számolja a K+F csökkentést.
A munkaerőhiány miatt egyre inkább előtérbe kerülnek a munkavállalónak kifizetett bérek kiegészítései. Ezek közül egy lehet a távolabbról költöző munkaerő lakhatását segítő támogatás.
A saját erőből végzett fejlesztésekhez gyakran nem készül dokumentáció. Pedig a dokumentáció segíti a megvalósítást, gyakran feltárja a hiányosságokat és rákényszerít a tervezésre, ami növeli a projekt eredményességét.
A látvány csapatsport kedvezményt, a K+F és beruházási kedvezményt hasonlítottuk össze, mivel az azok közti választáskor érdemes figyelembe venni minden tényezőt.
A most megjelent kormányrendelet lapján jól látszik, hogy a kedvezmény igazán jól a pre-seed és seed fázisokban használható, a legkockázatosabb befektetések kockázatát csökkenti.
A számviteli törvény a kísérleti fejlesztés esetében lehetőségként megengedi a költségek aktiválását az immateriális javak között. Az ebben a kérdésben hozott döntésnek hosszútávú hatása lesz a vállalkozás pénzügyi mutatóira.
Mivel a kísérleti fejlesztés költségei kapcsán választási lehetőséget kap a vállalkozás annak elszámolásában, érdemes több évre előre tervezni, és figyelembe venni többek közt a projekt kockázatait illetve annak hosszát is.
Sok vállalkozásnak rossz tapasztalatai vannak az alvállalkozói költségek elszámolásával kapcsolatban, pedig a megfelelő dokumentálással elkülöníthető, hogy mely költséget lehet biztonsággal elszámolni az adókedvezményekhez.
A 2016-ban hatályba lépett kedvezmény a kezdő, általában tőkehiányos vállalkozásokba való befektetést támogatja adóalap csökkentési lehetőség formájában.
Tekintettel arra, hogy a fejlesztés közvetlen önköltségébe bele tartozik annak az eszköznek az értékcsökkenése, amely szükséges volt a fejlesztéshez, lényeges annak elszámolható összege.
A kiegészítő mellékletből és üzleti jelentésből gyakran kimarad a kutatás-fejlesztés bemutatása, ennek szerepeltetését azonban törvény írja elő. Az adatok részletességére vonatkozóan viszont nincsenek pontos szabályok, azokat a vállalkozás stratégiájával összhangban érdemes szerepeltetni.
Még mindig gyakori vélemény, hogy egyetemmel vagy állami kutatóhellyel közös kutatást végezni a nagyvállalatok kiváltsága. Ez azonban ma már nincs így, sőt, a kis- és középvállalkozások a társasági adóban adóalap-csökkentésre jogosultak az ilyen ügyletek kapcsán.
A 2016. nyáron életbe lépett adóváltozások között akad egy, amely a legtöbb kutatás-fejlesztésben érdekelt figyelmét elkerüli, azért, mert a szociális hozzájárulási adóból lehet igénybe venni.
Ezzel az esettanulmánnyal arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy az alátámasztó dokumentumok értékelése mennyire lényeges az ügyviteli folyamatokban.