Menü
Blog
Üzleti titok a cégvezető szemszögéből
2017. május 22
megtekintések1250
_data/blog_1495389321.png

A KKV-k ritkán foglalkoznak közvetlenül az üzleti titokkal, pedig annak dokumentálása az első lépés a védelem érdekében.

A Ptk. fogalmazza meg, mi az az üzleti titok.

„Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné,..”

A fogalomból érdemes kiemelni azt a kitételt, hogy nem lehet üzleti titoknak tekinteni azokat az adatokat, amelyek könnyen hozzáférhetőek. A társaság által évente elkészített üzleti jelentés adatai például könnyen hozzáférhetőek, ezért az ebben szereplő adatok nem tekinthetőek üzleti titoknak, akkor sem, ha nem szándékosan került bele például a fejlesztésekről olyan adat, amelynek közzé tétele sérti a vállalkozás piaci érdekeit, akkor sem, ha az üzleti jelentést soha senki nem olvasta az elkészítése óta.

Emellett ha az érdekeit nem sérti az információ nyilvánosságra kerülése, nem keletkezik kár, így az nem tekinthető titoksértésnek.   

Nem teljeskörűen, de az alábbi információk gyakran üzleti titkot képeznek:

  • munkamódszerek, eljárások, technológia, receptek,
  • szállítói, vevői listák,
  • folyamatleírások, munkát támogató eszközök (szerszámok, elektronikus template-ek…),
  • fejlesztési tervek, információk és dokumentációk,
  • termékinformációk (életciklus, profitarány…),
  • marketingtervek és eredmények, statisztikák, …,
  • pénzügyi információk (bevétel-költség diagrammok, pénzügyi tervek, béradatok…),
  • bank- és adótitkok.

Ezek körének meghatározása azonban minden vállalkozás esetében egyedileg szükséges.

Az üzleti titok megőrzése érdekében az üzleti titok jogosultjának úgy kell eljárnia, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Tehát a lehető legtöbbet meg kell tenni, mely arányos a szükséges ráfordításokkal (idő, költség).

A védelem része azon ismeretek nevesítése, amelyet üzleti titoknak tekintünk, ez lehet az ügyfelek listája, vagy valamilyen munkamódszertan (a mi esetünkben lehetne például a k+f projektek beazonosításának módszere).

Célravezető, ha a nevesített üzleti titkokra vonatkozóan szabályzat készül, amely tartalmazza többek közt az ismeretek listáját, megőrzési módját és a hozzáférések jogosultságát. És szükséges ezt egyértelműen tudatni minden érintett féllel.

Ha egy jogosult, akár szándékosan, akár véletlenül nyilvánosságra hoz egy olyan adatot, amely így a vállalkozás gazdasági érdekeit veszélyezteti, akkor ettől a pillanattól kezdve ez már nem számít üzleti titoknak, az bárki szabadon felhasználhatja, megoszthatja másokkal. Ha a következő évre vonatkozó bevételi tervet rossz címzés miatt körlevélben szétküldik minden partnernek, az adat elvesztette titkosságát. Ha a fejlesztés eredményét a nem megfelelő kommunikáció miatt valamelyik kutató publikációban megjelenteti, attól a naptól már nem minősül üzleti titoknak.

Az üzleti titkokkal azonos védelem alá esnek a védett ismeretek (know-how), mely fogalmat az új Ptk. határozta meg. Ez azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása. Üzleti titoksértésnek minősül, ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra.

Nem számít üzleti titok megsértésének, ha a védett ismeretnek minősülő információt:

  • A jogosulttól független fejlesztéssel szerezték meg;
  • Jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata vagy elemzése útján jutnak hozzá.       

Például az élelmiszeriparban gyakori, hogy a termék elemzése nem ad választ elkészítésének módjára. Az elektronikai iparban azonban a termék vizsgálatával a konkurencia pontos adatokhoz jut (pl.: új technológiájú tévé képalkotási módszere), és ez a módszert a törvény nem tekinti titoksértésnek. Ez lehet az egyik ok, ami miatt egy vállalkozás üzleti titokként kezel bizonyos ismereteket, ahelyett hogy szabadalmaztatná azt.

Üzleti titok megsértése címén csak azzal szemben lehet eljárni, aki az adatokat megszerezte, de az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.

Ha a kirúgott dolgozó a vállalkozásunkban használt receptet később „kifejleszti”, és azt értékesíti, a vevő nem feltétlenül rosszhiszeműen vásárolja azt meg. Lehet, hogy a vevő olyan piaci helyzetben van, amikor nincs tisztában a termékünk jellemzőivel, később mégis hátrányba kerülünk a vevő piaci térnyerése miatt. 

 

Különösen érdekes az üzleti titok kezelése a munkavállalók (üzemi tanács), és a tulajdonostársak esetében.

Üzemi tanács felé: 

 A munkáltató nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit vagy működését veszélyeztetné.

Az üzemi tanács nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a munkáltató jogos gazdasági érdekei, vagy működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy üzleti titokként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és nem használhatja fel.

Tulajdonostársak felé:

Gyakran előfordul, hogy a tulajdonosok között ellenérdekű felek is vannak. 

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést:

  • ha az a társaság üzleti titkát sértené, 
  • ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja,
  • a felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot.

Mivel az új Ptk. alkalmazására még nincs túl sok bírói döntés útmutatóként, elméleti szituáció lehet a visszaélésszerű gyakorlásra az, ha a tulajdonos az évi szokásos 3-4 taggyűlés helyett heti-kétheti rendszerességgel hívja azt össze, melyen a vállalkozás működéséről minden alkalommal beszámolót kér a vezetéstől, részletekbe menő kérdésekkel.

Speciális esete az üzleti titoknak a kutatási szerződés esete. A kutatási szerződésben a megrendelő megrendel egy kutatást, amelyet a másik fél elvégez. Ebben az esetben az üzleti titok jogosultja mindig a megrendelő. 

Üzleti titok megsértésének szankciói:

Az üzleti titok jogosultja kártérítési követeléssel léphet fel a titoksértővel szemben.

 

Badak Béla okl. könyvvizsgáló

Elővizsgálattal tárjuk fel, hogy az innováció megtalálható-e az Ön vállalkozásánál.
Kérjük töltse ki az alábbi űrlapot, hogy minél hamarabb
kapcsolatba léphessünk Önnel!
A küldés gombra kattintva egyúttal elfogadja az adatvédelmi nyilatkozatot.