Menü
Blog
Végez-e kutatás-fejlesztést a cégem?
2017. április 10
megtekintések1176
_data/blog_1491511902.png

A mai napig sok tévhit övezi a kutatás-fejlesztést. Ezek közül a leggyakoribb az, hogy ilyen tevékenységet csak kutatóintézetek, egyetemek fehér köpenyes munkatársai végeznek. Ezzel szemben nagyon gyakori, hogy a társaságok maguk is végeznek fejlesztéseket, amelyek egy része megfelel a kísérleti fejlesztés kritériumainak úgy, hogy maguk sem tudnak róla.

Az, hogy a vállalkozás egy korszerűbb, új technológiát képviselő berendezést szerez be, innovációnak tekinthető, azonban ő maga ebben nem rendelkezik hozzáadott értékkel. Fontos kitétele a kutatás-fejlesztésnek, hogy kreatív alkotó munka eredménye legyen, és ebben a vállalkozás dolgozói is részt vállaljanak.

Minden gyártó vagy szolgáltató vállalatnál merülnek fel megoldandó problémák a folyamat végrehajtása során. Ezeket a problémákat vagy tolják maguk előtt, vagy megpróbálják megtalálni a megoldást. Azok a vállalkozások, akik nem elégszenek meg a rendelkezésre álló megoldásokkal, akik a munkájuk során újabb és újabb tudás megszerzésére törekszenek, azt a lehetőséget is figyelembe kell venniük, hogy a projekt K+F-nek minősíthető. Ez azonban a napi teendők mellett gyakran fel sem merül, az adókedvezmények elsikkadnak.

A K+F módszeresen végzett fejlesztési tevékenység, melyben fellelhető az újszerűség és valamely tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldása. Ahogy látszik is, ezek a kritériumok nem vagy csak nagyon nehezen mérhetőek, így nincs is konkrét szabály a projektbesorolásra. A módszeresség a legkevésbé bonyolult kitétel e három közül, a tervezett projektfolyamat már lefedi ezt, így a vállalkozások projektjei jellemzően megfelelnek a módszerességnek. Az újdonság kérdése már kritikusabb, a beruházás (vásárolt tudás) és a szabadalmat jelentő világújdonság között még sok projekt belefér a K+F fogalmába. Lényeges a vállalkozás tudásszintje, a dolgozók eddigi tapasztalata, a versenytársak technológiája. Gyakran felmerül, hogy már létező technológiát fejlesztve érdemes-e a K+F kérdését elővenni. Abban az esetben, ha a tudás nem elérhető, vagy nagyon drága, a fejlesztés ugyanúgy lehet K+F, és újdonságot is tartalmaz. A bizonytalanságot a Frascati-kézikönyv a kiszámíthatatlanságra és kockázatra, a területen meglévő információhiányra érti, ezzel bizonyítható a bizonytalanság megléte.

Azzal, hogy a vállalkozás nem kezeli külön a fejlesztést a napi teendőktől, elsikkadhat annak eredménye. Mivel elsődleges a probléma megoldása, az eredmény használata más aspektusokat elnyom. Gyakran nem kerül az adminisztrációhoz az információ. 

Ennek több hátránya is van:

  • A fejlesztési eredmény nincs dokumentálva, a tudás csak a fejlesztő munkatársak tudásában testesül meg. Ha távoznak a társaságtól, ez a tudás a társaság részére elvész.
  • Az így létrejött eredményt nem lehet hasznosítani, nem lehet más fejlesztésekhez felhasználni vagy értékesíteni. Szintén elvész a továbbfejlesztés lehetősége is.
  • A fejlesztés bekerülési költsége nem válik el az egyéb költségektől. Ez azzal jár, hogy a tevékenységhez járó kedvezményeket nem vesszük igénybe, azaz pénzben mérhető veszteséget szenvedünk, de sajnos nem is tudunk róla. 
  • A fejlesztés eredményének szerepeltetése a beszámolóban – a szellemi termékek között - növeli a társaság vagyonát, és esetleges piaci súlyát.

Mit javasolt tenni ennek a vesztségnek a megakadályozásáért?

  • Érdemes kialakítani a társaságon belül olyan szellemet, amely a probléma felmerülését dokumentálva tudatosan keresi a megoldást. Ez lehet belső erőforrások felhasználásával, de lehet külső erőforrások bevonásával is (Pl. egyetemek, kutató intézetek).
  • A felmerülő fejlesztési ötleteket minősíteni kell végrehajtás és költségek szempontjából.
  • Fel kell mérni, hogy a fejlesztés kutatás-fejlesztés-e. 
  • Ha a fejlesztés elindul, a költségeket elkülönítetten kell kezelni (munkaszámos összesítés).
  • A fejlesztési folyamatot olyan mértékig kell dokumentálni, hogy az utólag reprodukálható legyen.
  • A fejlesztési eredményt is dokumentálni kell.
  • Döntés kell hozni az eredmény hasznosításáról, és a nyilvánosságra hozatalról.

Utólag is érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert a hátrányok egy részét utólag korrigálni lehet. A kulcskérdés a fejlesztési folyamatoknál a fejlesztés minősítése. Megfelel-e a kutatás fejlesztés kritériumainak. Ha nem felel meg, attól a fejlesztés és az eredmény dokumentálása és aktiválása ugyanúgy értékes, csak adókedvezményeket nem lehet ezekre igénybe venni. 

Minél egyedibb és bonyolultabb a vállalkozás egy terméke vagy technológiája, annál valószínűbb, hogy a vállalkozásnál jelen van a kutatás-fejlesztés, de minden projektet egyedileg kell megvizsgálni és minősíteni.

 

Badak Zsuzsanna innovációs tanácsadó

Badak Béla okl. könyvvizsgáló

Elővizsgálattal tárjuk fel, hogy az innováció megtalálható-e az Ön vállalkozásánál.
Kérjük töltse ki az alábbi űrlapot, hogy minél hamarabb
kapcsolatba léphessünk Önnel!
A küldés gombra kattintva egyúttal elfogadja az adatvédelmi nyilatkozatot.