Menü
Blog
A magyar innováció helyzete – Az európai innovációs eredménytábla
2017. július 03
megtekintések917
_data/blog_1498940389.png

Az Európai Bizottság minden évben elemzést tesz közzé az innováció helyzetéről az Európai Unióban, összehasonlítva azt más országokkal is. Magyarország a tavalyi 21. helyről a 23.-ra esett vissza.

Az European Innovation Scoreboard (EIS) vagy korábbi elnevezésén a Innovation Union Scoreboard elemzése számtalan tényező figyelembevételével rangsorolja a tagállamokat, és innovációs indexet rendel minden ország innovációs teljesítményéhez. Az index értéke csoportokba sorolt dimenziókból és az azt alkotó indikátorokból áll össze, mely számítás évről-évre változik. A mérési módszer folyamatosan fejlődik, így a figyelembe vett indikátorok és dimenziók eltérnek a 2016-ban figyelembe vetthez képest. 

A 27 indikátor nagyon kiterjedt elemzést tesz lehetővé, számítsba veszi a tanulási lehetőségektől a fejlesztési eredmények hasznosításáig az innovációt érintő minden tényezőt.

Az így számított eredmények alapján négy innovációs index szerinti csoportba oszlanak a tagállamok, melyeket a 28 tagállam átlagához viszonyítanak a szakértők. A legmagasabb indexet Svédország kapta (143), az EU átlag 102, a legalacsonyabb indexel, 29-el Ukrajna rendelkezik.

A vezető innovátorok legalább 20%-al az EU átlag fölött teljesítenek, mint Dánia vagy Németország. Az erős innovátorok, mint Franciaország és Ausztria, átlag feletti indexel rendelkeznek. Bár Szlovénia nem éri el az átlagot, 97,8 pontal még ebbe a csoportba került.

Magyarország 15 más országgal együtt a mérsékelt innovátorok közé került, 84 és 54 között pontszámokkal. A besorolás két országot tekint gyenge innovátornak, Bulgáriát és Ukrajnát.

Nem szerepel az ábrákon, de a mérésből az is kiderült, hogy a leginnovatívabb európai ország Svájc 164 ponttal, ami 20 pontos előnyt jelent az Unióban legjobb Svédországhoz képest is.

Az elemzés legfontosabb pontja az, hogy a 2010-es számokhoz képest a 28 tagállamból 17-nek csökkent az innovációs teljesítménye. Magyarország 3,5%-os csökkenést ért el (70,4 - 67,4), így 11 másik országgal együtt a legrosszabb negyedbe esik, az amúgy is alacsony innovációs teljesítmény tovább csökkent. De a magas teljesítményű országok közt is van nagy esést felmutató innovátor, mint Finnország, Németország és Dánia. A legjobb eredmény Litvánia érte el, 2010-ben 58,3, míg 2017-ben 79,4 pontot kapott, mely 21%-os növekedést jelent.

A magyar eredmény a 27 indikátor változását elemezve beszédes. A közszféra K+F költései csökkenést mutatnak, és óriási, 70%-os esést mutat a közszféra K+F eredményeinek piacon való hasznosítása. E két tényező együtt hosszútávú hatással bír az innovációs teljesítményre. A piac szinte kizárólag olyan fejlesztéseket finanszíroz, melyeknek közvetlen hatása van a működésre és a bevételekre. Olyan irányokra, melyek közvetlen hasznosítása nem látszik (alap- és ipari kutatás), a piac csak ritkán költ. Emiatt ezekben a témákban a korai szakasz fejlesztési folyamatai közpénzből kerülnek kifizetésre, ha pedig a téma elérte a piac által is hasznosítható fejlettséget, a vállalkozások folytatják azt. Magyarország esetében ezek a területek nem indulnak fejlődésnek, ami 5-10 év múlva érezteti hatását. Példa erre a CERN, mely közös európai finanszírozásban működik. Alapvető fizikai törvényszerűségeket kutat, mely eredményeknek a mindennapjainkban nincs közvetlen haszna. Hosszútávon azonban olyan fejlesztési célok alakulhatnak ki ezekből az eredményekből, melyek már a magánember szintjén is használhatóak lesznek.

A vállalkozások innovációs befektetései és a kockázati tőke aránya is emelkedett, különösen a piaci K+F költségek nőttek, ami pozitívan hatott a teljes innovációs indexre. A közszféra és a magánszféra költéseinek változásából jól látszik, hogy a piaci szereplők vették át a kezdeményezést, olyan témákra összpontosítva, melyek bevételnövekedést eredményeznek. A vállalkozások K+F kiadásai vonatkozásában sajnos nincs adat arról, hogy erre az indikátorra milyen hatást gyakorolnak a folyó, vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott projektek költségei.

A korábbi évekkel ellentétben 2017-ben a mérés része az innováció hatása is. Ebben nem teljesítünk jól, elsősorban az eredmények piaci hasznosítása tekintetében. Vagyis a vállalkozások egyre többet költenek kutatás-fejlesztésre, azok piacra vitele azonban csökkent a korábbi évekhez képest.

A startup közösség számára jó hír, hogy a kockázati tőkebefektetések nőttek, azonban a többi országhoz viszonyítva még mindig a sor végén haladunk.

Az összlakossághoz mérve a felsőoktatásban résztvevők aránya jó eredményt mutat, és a Phd végzettségűek aránya is nőtt, ezeket azonban rontja az élethosszig tartó tanulásra kapott eredmény. Fontos tényező ugyanis, hogy egy diploma megszerzését követően tovább folytatódik-e a tanulás, akár önálló, akár szervezett képzésben. A változó, és egyre gyorsabb ütemben változó környezet miatt az állandó tanulás elengedhetetlen. Ebben Magyarország más országokkal való összehasonlításban a lista vége felé található, és romló tendenciát mutat.

Szintén növekedést mutat a vállalkozások informatikai képzésre költött összege, de a többi orság viszonylatában már sokkal kevésbé vidám a kép. Ebben az utolsó helyen vagyunk.


Badak Zsuzsanna innovációs tanácsadó


Forrás:
Elővizsgálattal tárjuk fel, hogy az innováció megtalálható-e az Ön vállalkozásánál.
Kérjük töltse ki az alábbi űrlapot, hogy minél hamarabb
kapcsolatba léphessünk Önnel!
A küldés gombra kattintva egyúttal elfogadja az adatvédelmi nyilatkozatot.