A számviteli törvény a kutatás-fejlesztési költségek felmerüléskor történő elszámolását írja elő. Ennek, a piacon leggyakrabban előforduló része, a kísérleti fejlesztés esetében azonban lehetőségként megengedi a költségek aktiválását az immateriális javak között a kísérleti fejlesztés aktivált értéke soron. Az ebben a kérdésben hozott döntésnek hosszútávú hatása lesz a vállalkozás pénzügyi mutatóira.
Egy beruházás esetén a költség és az aktiválás kori piaci érték nyilvánvalóan megegyezik, de legalábbis egyértelműen kimutatható, ha különbség van közötte. A K+F esetében ez eltérő annak bizonytalansága miatt.
A kutatás-fejlesztési tevékenység nem lineáris lefolyású, egyértelmű folyamat. Jelentős bizonytalansági tényezőt tartalmaz, a folyamat során lehetnek zsákutcák, hibás fejlesztési irányok. Ezek összességében azt eredményezik, hogy a fejlesztésre fordított költségek (a kitérők miatt) jelentősen meghaladhatják a fejlesztés eredményeképpen létrejött prototípus piaci árát. Az aktiválás vagy az azonnali költségelszámolás más és más jellegű projektek esetében lehet előnyös.
Az azonnali költségelszámolás olyan projektek esetén jó választás, amely éven belül lezajlik, tehát nem vágja azt ketté az üzleti év vége, és emellett még a ráfordított fejlesztési költségek sem haladják meg jelentősen a létrejövő prototípus piaci árát. Ekkor a könyvekben a költségek (-) és az eredmény létrejötte (+) ugyanarra az évre esnek, kompenzálják egymást így a fejlesztés nem okoz nagy eltérést a korábbi vagy későbbi évben mutatott teljesítményhez képest. Vagyis a fejlesztési költségek elszámolása miatt bekövetkező eredmény romlást ellensúlyozza a létrejött prototípus piaci értéken történő aktiválása aktivált saját teljesítményként.
Ilyen projektek jellemzően a gyártásban a gyártástechnológia, módszertan fejlesztése, mely gyakran kisebb módosítást jelent, rövidebb idejű, és az eredmény valamilyen előnyös hatással jár a gyártásra (költségcsökkenés, vagy olyan termék gyárthatósága, amely korábban nem volt lehetséges). Egy ilyen projekt eredményét önálló szellemi termékként aktiválva a fennmaradó költségek az év költségei közt fognak szerepelni.
Pl: A megrendelő kérésére olyan termék gyártását kell rövid időn belül elkezdeni, amelyet a gyártósoron nem lehetséges. Elemzés után a megoldásra több ötletet is felvázol a projektcsapat. Végül több javaslat kombinációja vezet eredményre. Ehhez azonban 3 hónap szükséges, és a gyártósor szerelése és a tesztelés költségei jelentősek. Összesen 15 millió forint költség mellett a létrejövő eredményre 11 millió forint értéket határoznak meg. A fennmaradó 4 millió forint fog az eredménykimutatás költségsorain szerepelni az aktuális évben, hiszen a know-how átkerül a szellemi termékek közé.
Szintén két tényező függvénye az is, hogy előnyös-e a költségek aktiválása. Olyankor, amikor több üzleti éven keresztül zajlik a projekt, mely költségei sokkal magasabbak, mint az eredmény piaci értéke, érdemes az aktiválás mellett dönteni.
Éven túli fejlesztés estében a projekt egy adóévre eső költségrésze azonnali költségelszámolással az adott pénzügyi év eredményét rontja. Ez az eredményromlás a projekt végéig minden évben előáll, hatása az adott évi költségek mértékétől függ. Az utolsó évben a prototípus piaci értékének aktiválásakor a hatás megfordul, és magas eredménynövekedést okoz. Így több éves távlatban a beszámoló adatai hullámzást mutatnak.
Ezzel szemben az aktiválás a piaci értéktől függően eredmény növelő tétel lesz.
Az alábbi ábra alapján összehasonlítható, hogy milyen eredménye lesz a döntésnek e két módszer között:
A projekt 2016 jan. 1.-én indult, és 2017. dec. 31.-én ért véget. Az összes közvetlen költsége 100.000 eFt. Ebből 70.000 eFt 2016. évre esik. A fejlesztés eredményeként 10.000 eFt értékű szoftver jön létre. A vállalkozás a szoftver értékcsökkenését 2 év alatt számolja el. A K+F aktivált értékének leírása 3 év alatt történik.
A táblázat befektetett eszköz nettó érték sorai a mérlegben megjelenő vagyont mutatják a különböző adóévekben, a költségek az adott adóévben az eredmény kimutatásban megjelenő tételek, melyek az aktuális év eredményét csökkentik.
A kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválási lehetősége módot ad arra, hogy a jelentős többlet költséget – a prototípus piaci ára és a ráfordított költségek különbsége - ne rövid idő alatt kelljen elszámolni, hanem az értékcsökkenés alkalmazásával több évre elosztva jelenjen meg.
Aktiválás miatt azonban lekötött tartalékot kell képezni annak értékével megegyezően, mely osztalék fizetési korlát lesz.
Sikertelen fejlesztés esetében az a szerencsés, ha az induláskor azonnali költségelszámolásba került a projekt, mivel így további számviteli teendő nincs. Amennyiben azonban a kísérleti fejlesztés aktivált értéke soron lettek összegyűjtve a költségei, a végén terven felüli értékcsökkenéssel kell elszámolni, mely az adott időpontban kiugró költséget jelent.
Badak Zsuzsanna innovációs tanácsadó
Badak Béla okl. könyvvizsgáló
