Menü
Blog
Szellemi alkotások a vállalkozásban 1.
2018. október 17
megtekintések1174
_data/blog_1539780581.jpg

A szellemi termékek egyre nagyobb jelentőséget kapnak az információs társadalmi fejlődéssel. A mostani tudás alapú gazdaságban, a vállalatok értékteremtésében azok a folyamatok és tevékenységek játszanak meghatározó szerepet, amelyek innováción vagy technológiai újdonságokon alapulnak. A világ legértékesebb vállalkozásainak beszámolója alapján egyértelmű a szellemi termékek értékének jelentős növekedési tendenciája. Ma már értékük meghaladja az egyéb eszközök értékét, ezért elszámolásuknak egyre nagyobb jelentősége lesz.

Mi jön létre?

A kérdést minden egyes fejlesztés kapcsán szükséges feltenni, ez az egyik legnagyobb hibaforrás, ha szellemi termék fejlesztési projektek eredményéről beszélünk.

Az innovációs törvény az alkotásra helyezi a hangsúlyt, ezért is nevezi szellemi alkotásnak: az az alkotás, műszaki megoldás, amely alkalmas arra, hogy iparjogvédelmi oltalom tárgyát képezze vagy jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldás titokban tartása célszerű. Ez utóbbi jellemzően a védett ismeret (know-how) melyet az új Ptk. fogalmaz meg, és üzleti titokként védhető. Vagyis az alkotás fogalma a jogokra helyezi a hangsúlyt.

A szellemi tulajdon tárgyai legtöbbször jogi védelmet élveznek, ez biztosítja, hogy a találmányok vagy egyéb alkotások jogosultjai tevékenységükért megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesülhessenek. A szellemi munka eredménye más és más megközelítésben szerepel a törvényekben.

A szellemi alkotás fogalmában felsorolt tételek megegyeznek a számviteli törvényben szellemi termék alá tartozó tételekkel. A számviteli törvény a létre jött eredményt helyezi előtérbe, ezért a termék fogalmat használja. 

Szellemi termékek közé sorolandók:

  • az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név),
  • a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek),
  • a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.

A számviteli szakemberhez is könnyen eljut az információ a fejlesztés eredményéről akkor, ha ehhez valamilyen költség kapcsolódik, mint a szabadalom vagy védjegy bejegyzés költségei és legtöbbször a szoftver létrejöttét is dokumentálják, de más esetekben gyakran kimarad ezek eredményként való megnevezése. Megfelelő információ hiányában gyakran rosszul vagy egyáltalán nem kerül a könyvelésbe.

Amikor egy új technológiát használó hegesztőeszközt fejleszt a vállalkozás, létre jön egy prototípus. Mivel az megfogható, ennek aktiválása szinte soha nem marad el. Emellett azonban tudáshoz is jut, annak a technológiájához, hogy ez az új hegesztési módszer milyen körülmények közt, milyen anyagok felhasználásával milyen eredményre képes. Ez a tudás a know-how vagy védett ismeret.

Számos hasonló példát lehetne sorolni arra, amikor a tudás létrejötte elsikkadt a projekt végén. Ennek nem csak számviteli, de fontos gazdasági hatása is van, mivel annak dokumentálása hiányában csak a munkatársak tudása gyarapszik, ez azonban nem feltétlenül marad a cégben, miközben nem a valós állapotot fogja mutatni a mérleg eszköz oldala. Emellett ez a know-how akkor lehet üzleti titok, ha az dokumentálva van, tehát védelemben is csak akkor részesül, illetve ekkor kerül átadható állapotba.

Ahhoz azonban, hogy valamilyen eszköz aktiválható legyen, három kritériumnak kell megfelelnie:

  • gazdasági értékkel bír, a későbbiekben hasznosítható,
  • önállóan is forgalomképes,
  • önálló értékkel bír.

A hasznosíthatóság feltétele nem csak piaci lehet, a vállalkozás saját hasznára is fordíthatja, miközben a forgalomképesség nem igényli, hogy azt a tulajdonos értékesítse is.

Bármely feltétel hiányában az eszköz nem kerülhet be a könyvekbe, kizárólag valamely más eszköz részeként, amely lényeges lehet egy cégügyletnél, felvásárlásnál vagy befektetésnél is.

Más példa a téves azonosításra az lehet, ha egy mobil applikáció fejlesztésének végén annak eredményeként az 1 EUR áron kerül aktiválásra az eredmény (hiszen a vállalkozás ennyiért árulja azt online). Ebben az esetben a helyes kérdés az, hogy „mit adnak el?” Az elkészült szoftver egy felhasználási jogát lehet megvásárolni 1 EUR áron, azonban a könyvekbe a teljes vagyoni jog kell, hogy aktiválásra kerüljön. A szoftver egészének piaci ára az az érték, amelyet egy másik vállalkozás fizetne azért, hogy azt ő árulhassa, vagy amennyiért azt apportként elfogadnák a tulajdonosok (és a könyvvizsgáló). Érezhető e két összeg közötti nagyságrendi különbség.

Szellemi termék létrejötte

Tekintettel a szellemi termékek nem megfogható voltára, lényeges kérdés a számviteli elszámolás kapcsán azok létrejöttének időpontja. A létrejövetel feltétele, hogy beazonosítható és felhasználható legyen valamilyen célra. A világos és egyértelműen kijelölt cél teszi lehetővé a megvalósulás eldöntését. Egy szoftver létrejötte például ahhoz a pillanathoz köthető, amikor végrehajtja azt a célt, amire alkották. Ha kijelölt cél egyértelmű, akkor ez az állapot könnyen beazonosítható.

Ha létrejön a fenti felsorolásban szereplő szellemi termék valamelyike, azt szerepeltetni kell a beszámolóban a szellemi termék soron. A használatba vétel nem feltétele az aktiválásnak. A létrehozás pillanata fontos, mert a felmerült költségeket addig az időpontig kell ráaktiválni a szellemi termékre, ezért a befejezést dokumentálni kell. A létrejött szellemi termék bekerülési költsége megegyezik a létrehozás során felmerült összes közvetlen költségek összegével!

Szellemi termékek típusai

A szellemi termékek között vannak olyanok, amelyek valamilyen eljáráshoz, bejelentéshez köthetőek:

  • szabadalom,
  • használati minta, 
  • formatervezési minta, 
  • védjegy (pl. Coca-Cola),
  • földrajzi árujelző (pl. tokaji bor).

A fent felsorolt szellemi termékekre iparjogi védelem kérhető. Minden védelem meghatározott ideig áll fenn, és egyes esetekben lejárta után hosszabbítható. Mivel az egyes típusok különböző időtartalomra szóló védelemmel rendelkeznek, ez egyúttal megadja az egyes termékek használhatósági idejét is.

Más eszközök belső folyamatok révén keletkeznek:

  • know-how, 
  • kereskedelmi név,
  • a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok,
  • a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak. 

A szerzői jogi törvény szerint szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:

  • az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, a nyilvánosan tartott beszéd,
  • a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
  • a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, a zenemű, szöveggel vagy anélkül, a rádió- és a televíziójáték,
  • a filmalkotás és más audiovizuális mű, a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, 
  • a fotóművészeti alkotás, a térképmű és más térképészeti alkotás,
  • az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, a műszaki létesítmény terve,
  • az iparművészeti alkotás és annak terve, a jelmez, a díszlet és azok terve, az ipari tervezőművészeti alkotás,
  • a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Szerzői jogi védelem bejelentés vagy bármilyen más tevékenységtől független, a mű keletkezésétől fennáll. Szerzői joggal védett alkotások védelme a szerző halála után 70 évig tart.

A belső folyamatok révén keletkezett szellemi termékek is lehetnek védettek. Ha létrejöttük után védett ismeretnek (know-how) - az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása - vagy üzleti titoknak minősítik őket, megilleti a védelem. Ezek jellemzően gyártási eljárások vagy matematikai modellek, melyekre a bevételszerző tevékenység épül.

A legtöbb cégvezető számára egyértelmű, hogy milyen értékesek a műszaki és gazdasági ismeretek. Értékes például az az ismeret, hogy milyen speciális összetételű alapanyagra van szükség, hogy a cég gyártósora olcsóbban a megfelelő minőségű terméket tudja legyártani. A vállalkozások működésében azonban egyre fontosabbá válnak a szervezési ismeretek is, sokszor ezen múlik, hogy a megrendelő végül elégedett legyen, vagy hogy a költségeket alacsony szinten lehessen tartani. A vállalkozások mégsem tekintik ezt közvetlenül vagyontárgynak, miközben az újonnan alakuló, modern vállalkozások sok esetben ezzel tudnak a többiek elé kerülni. Ezen múlhat, hogy két szoftverfejlesztő közül melyik tudja rövidebb idő alatt, vagy praktikusabb szoftverrel kiszolgálni a megrendelőjét. És értékes-e az a tudás, hogy egy tanácsadónak lépésről-lépésre sorrendben mit kell megbeszélni az ügyféllel, ami segít, hogy semmi se maradjon ki, vagy felejtődjön el? A működés módszertanát ugyanúgy rögzíteni kell, és aktiválni lehet mint üzleti titkot, mert értéket képvisel.

 

Badak Zsuzsanna innovációs tanácsadó

Badak Béla okl. könyvvizsgáló

 

A bejegyzés része egy korábban, a Számviteli Tanácsadó c. szakmai lapban megjelent cikkünknek.

Elővizsgálattal tárjuk fel, hogy az innováció megtalálható-e az Ön vállalkozásánál.
Kérjük töltse ki az alábbi űrlapot, hogy minél hamarabb
kapcsolatba léphessünk Önnel!
A küldés gombra kattintva egyúttal elfogadja az adatvédelmi nyilatkozatot.