Menü
Blog
Hogy kerül a fejlesztés az alapítótól a friss startup tulajdonába?
2018. május 09
megtekintések1952
_data/blog_1525885303.jpg

A startup vállalkozások általában nem akkor alakulnak, amikor az ötlet megszületik. Bár sokszor a tagok közös munkáját is startupnak nevezik, vállalkozás csak sokkal később jön létre. Addigra azonban már a projekttagok időt, energiát és sokszor pénzt is fektettek az ötlet kidolgozásába, szoftvert írtak, hardvert fejlesztettek, prototípus vagy bemutató darabok készítettek. Ezek az eredmények az alapítók tulajdonában vannak, valamilyen módon át kell azokat adni az új vállalkozásnak.

Ötlet születése és a termék vagy know-how kidolgozása kapcsán első lépésként azt szükséges tisztázni, hogy az eredménynek ki a tulajdonosa:  

  1. Ha egy szellemi alkotás megalkotása a szerző, vagy feltaláló munkaviszonyból folyó kötelessége, akkor az így létrejött szellemi alkotás felhasználására és hasznosítására kizárólag a munkáltató válik jogosulttá. Az alkotók egyes jogai még ebben az esetben is megmaradnak (pl.: névfeltüntetési joga), de a hasznosítás, értékesítés jogával a munkáltató rendelkezik. Hasonlóképpen, a munkáltató tulajdonában kerülnek a munkaviszony során elkészített eszközök, prototípusok is, továbbá a vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeretek (védett ismeret/know how). Emiatt a munkaviszony során keletkezett szellemi alkotások esetében körültekintően kell eljárni és általánosságban elmondható, hogy ezek az alkotások csak akkor kerülhetnek a szerzők által újonnan alapítandó társaságba, ha a felhasználására való jogosultságot megszerzik a korábbi munkáltatótól.
  2. Ha a szellemi alkotás a társasgot alapító magánszemélyek egyéni, vagy közös tevékenységének eredményeképpen keletkezik (azaz a korábbi munkáltatótól, vagy más jogosulttól függetlenül), úgy ezen magánszemélyek válnak jogosulttá az szellemi alkotás hasznosítására. Ha az adott szellemi alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, úgy jogosultak akár átruházhatják egyes jogaikat az újonnan alapítandó (vagy akár már működő) társaságuk részére.
  3. Speciális eset, de manapság egyre gyakoribb, hogy egy gazdasági társaság tevékenysége során keletkezik a szellemi alkotás, és ez a társaság egy új vállalkozás létrehozásával akarja azt hasznosítani. A gazdasági társaság alapíthat egyedül, vagy másokkal közösen – pl. kockázati tőke befektetővel – egy új vállalkozást, amely jogosulttá válhat a szellemi alkotás felhasználására. Ezzel leválasztja az új tevékenységét az eredetitől, kockázati szempontból függetleníti azokat, a befektető befektetését és a korábban megtermelt vagyont is különválasztja.

Leggyakrabban felmerülő probléma az, hogy a kész eredmény tulajdonjoga hogyan kerüljön az alapítandó startup tulajdonába.

Először azonban azt érdemes átgondolni, hogy pontosan mi kerüljön az új vállalkozáshoz:

Hasznosítási jog átadása

Ha ez az eszköz egy szerzői joggal védett mű (pl.: szoftver), vagy know-how (védett ismeret), tulajdonjognak általában a vagyoni jogok teljes köre tekinthető. Lehetőség van azonban a jogoknak csak egy részét átadni. Egy hasznosítási szerződéssel a vállalkozás bevételt termelhet az eszköz segítségével, a tulajdonjog azonban az alapítóknál marad. Így a szellemi termék nagyobb biztonságban lesz, csőd vagy felszámolás esetén továbbra is az alapítók rendelkeznek vele. További előny, hogy jogdíjat fizethet a vállalkozás az eszköz tulajdonosainak, így az alapítók is részesülnek a megtermelt bevételből, valamivel jobb adózási szabályok mellett, mintha osztalékként kapnák meg ezt az összeget. 

Ennek a megoldásnak azonban a hátránya az, hogy egy befektető számára nem biztonságos egy olyan vállalkozásba fektetni, amelytől bármikor megvonhatják a bevételtermelő eszköz használati jogát. Emiatt ez a konstrukció ritka akkor, ha a startup befektetőt tervez bevonni.

Tulajdonjog átadása

Több módja is van az eredmények átadásának, ezeknek azonban más és más feltételei vannak:

1., Adás-vétel

A már megalakult társaság megveheti az eredményt (prototípust, szellemi termék vagyoni értékű jogait) az azt létrehozó személyektől, vagy az azt birtokló gazdasági társaságtól, miután az alapítók betették az alaptőkét.

Még ügyvédektől is elhangzik az a tanács, hogy az alapítók az eredményeket a megalapított társaságnak adják el 1 Ft-ért, így jogilag minden rendben lesz. Adóilag azonban nem! Ez a magánszemélynek és a vállalkozásnak is bevétel, ami után adót kellene fizetni, az áfát is befolyásolja, így az 1 forintos vételár adóhiányt okoz. Ezért ezt a megoldást semmiképp sem javasolt alkalmazni, az eladásnak – mivel itt nem független felekről van szó - piaci áron kell megtörténnie.

Ha több magánszemély az eladó, rögzíteni kell az eladási árat, és azt is, hogy milyen a tulajdonosok közötti megoszlás a tulajdonban.

Alapító vállalkozás által tulajdonolt eredmények
Mindenképpen kalkulálni kell az ÁFA fizetési kötelezettséggel, ha gazdasági társaságok között zajlik az adás-vétel. 

2., Apport

Az alapítók nem csak pénzzel, hanem vagyontárggyal is hozzájárulhatnak az alaptőkéhez, akár 100%-ban is (kivéve Zrt. esetében). Az alapító tagok a társaság létrehozásakor vagy későbbi tőkeemelés során apportálják a szellemi termékük vagy eszközük tulajdonjogát az új társaságba. Ezzel az a gyakori probléma is megoldódik, hogy az alapítóknak nem áll rendelkezésére az alaptőke összege.

Az apport értéke

A vagyontárgy értékének meghatározása kritikus pont az ügylet során. A piaci értéket nehéz megadni, ha az eszköz egyedi, mert nincs lehetőség más eszközhöz viszonyítani. Legnagyobb problémát azonban akkor jelenti, ha innovációs vagy K+F projekt eredményeként jött létre, abban az esetben a piacon a jövőben betöltött szerepe bizonytalan, emiatt az értéke becsléssel számítható ki.

Ha az apport értéke nem éri el azt az összeget, amelyre a hozzájáruláskor értékelték, 5 évig a társaság követelheti a különbözetet. Ez nem azt jelenti, hogy öt évig kell az apport aktuális értékének elérnie az eredeti értéket, hanem ha 5 éven belül utólag kiderül, hogy az érték nem volt reális – túl lett értékelve – akkor az értékkülönbözetet a friss társaság, követelheti az alapítótól. 

Az érték túl alacsony sem lehet, mivel az apport értéke után a magánszemélynek adót kell fizetnie, így adóhiányt eredményez, miközben az apportálónak sem érdeke, mert kevesebb tulajdonrészt kap cserébe. A részvénytársaságok kivételével a piaci érték meghatározásához nem szükséges könyvvizsgálóval felértékeltetni az apportot, elég, ha ezt az alapítók teszik meg.

Részvénytársaság alapítása
Apportkor az alapszabályhoz mellékelni kell könyvvizsgáló vagy az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő (pl.: ingatlan) jelentését, amely tartalmazza az apport leírását, értékét, értékelését, az alkalmazott értékelési módszer ismertetését és azt, hogy az értékelést érintő új befolyásoló körülmény nem merült fel. A könyvvizsgálónak vagy szakértőnek a jelentésben nyilatkoznia kell arról, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével.

Nincs szükség könyvvizsgálói vagy szakértői jelentésre, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nyújtó részvényes a szolgáltatás időpontjához képest három hónapnál nem régebbi, könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámolóval rendelkezik, amely a hozzájárulás tárgyát képező vagyontárgy értékét tartalmazza, vagy ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás olyan vagyontárgyakból áll, amelyeknek tőzsdén jegyzett ára van.

Ha vállalkozás apportál, annak áfa fizetési kötelezettsége is keletkezik!

Kiválás
Ha a fejlesztés tulajdonjoga gazdasági társaságban van, akkor megteheti, hogy kiválással hozza létre az új társaságot. Ezzel az új és főtevékenységét külön gazdasági társaságba szervezte, amely növeli a biztonságot. Ebben az esetben az új társaság könyvelésében a korábbi időszak fejlesztési költségeinek összege lesz nyilvántartva értékként (bekerülési érték).  

3., Szakértői értékelés előnyei

Az eredmények értékelése több esetben is fontos, nem csak a törvényeknek való megfelelés miatt, hanem mert a tulajdonosok közti elszámolásban is tiszta helyzetet teremt. Az értékelés olyan vagyontárgyak esetén, ahol hatóságilag van szakértő, egyszerű, azonban szoftver vagy know-how esetében könyvvizsgálót vagy erre szakosodott értékelőt lehet csak felkérni. Egy ilyen értékelés nem olcsó, de akkor is hasznos, ha azt a törvény nem írja elő, segíthet például a későbbiekben egy rosszindulatú támadás esetén bizonyítani, hogy az apport értéke megfelelő volt, de egy befektető felé is előnyös lehet egy külső szakember értékelése.

 

Badak Zsuzsanna innovációs tanácsadó

Badak Béla okl.könyvvizsgáló



1A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
Elővizsgálattal tárjuk fel, hogy az innováció megtalálható-e az Ön vállalkozásánál.
Kérjük töltse ki az alábbi űrlapot, hogy minél hamarabb
kapcsolatba léphessünk Önnel!
A küldés gombra kattintva egyúttal elfogadja az adatvédelmi nyilatkozatot.